HPV okozta daganatok

A méhnyakszűrés

A méhnyakrák kialakulásának pontos kórfolyamata ma már jól ismert. Tudjuk, hogy ezt a daganatot egy vírusfertőzés, a humán papillomavírus (HPV) okozza. Bizonyítást nyert az is, hogy a vírusfertőzéstől a daganat kialakulásáig sokszor hosszú évek telnek el. Van tehát lehetőségünk arra, hogy a daganatképződési folyamatot még a rák kialakulása előtti állapotban felfedezzük. Ilyenkor a sejtek ugyan már mutatnak daganatra jellemző elváltozásokat, de nem törik át a hám alapját, így a hámon belül maradva nem is szóródnak. Egy jó szűrési módszerrel ezt a rákmegelőző állapotot tudjuk időben kimutatni.

A szűrés módszere függ attól, hogy milyen korosztályban végezzük. Ma már tudjuk, hogy 21 éves kor alatt nincs értelme a méhnyakszűrésnek. 21 éves kortól 30 éves korig a HPV okozta fertőzés gyakori a méhnyak hámsejtjeiben, azonban ebben az életkorban a súlyos rákmegelőző állapot kialakulási kockázata alacsony. Ezért a nemzetközi szakirodalom a 30 évnél fiatalabb nők esetében a sejtkenet vizsgálatot tartja a helyes szűrési módszernek. A sejtkenet vizsgálati módszer során a hüvelyt feltárjuk és egy speciális mintavevő eszközzel – ami hasonlít egy üvegmosó kefére – sejteket sodrunk le a méhszáj felszínéről, valamint a méhnyak nyakcsatornájából. Az így levett sejteket egy mikroszkóp alatt megvizsgálva, a sejtek alakjáról mondunk véleményt. A sejtek a daganatképződésük útján bizarr alakot öltenek magukra, ezzel kitűnve az ép sejtek közül. A sejtek alakbéli változásának folyamatát 1988 óta egy egységes leíró rendszer, az úgynevezett Bethesda-rendszer alapján vizsgáljuk. Ennek a módszernek hátránya, hogy szubjektív: a sejtkenet értékelhetősége nagyban függ a mintát levevő személy jártasságától, a sejtkenet fixálásától és a kenet értékelését végző személy hozzáértésétől.

A 30 évnél idősebb nők esetében a HPV okozta fertőzés jóval ritkábban fordul elő, mint 30 éves kor alatt, viszont gyakrabban okoz daganatképződést. Ezért a 30 éves kor feletti korosztályban a HPV-alapú szűrés javasolt. Bizonyítást nyert, hogy akinél HPV-fertőzést nem tudunk kimutatni a szűrés időpontjában, ott a méhnyakrák, valamint a súlyos fokú rák előtti állapot kialakulásának kockázata a következő szűrés időpontjáig szinte nulla. A hagyományos sejtkenet vizsgálathoz képest a HPV-DNS-vizsgálat egy objektív és megbízható szűrési módszer, melynek érzékenysége közel 100 %-os. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a HPV-fertőzés jelenléte nem jelenti azt, hogy a daganatképződés elindult. Ilyen esetben további vizsgálatokra van szükség annak eldöntésére, hogy a HPV-fertőzés csak átmeneti, és nem fog rákot okozni, vagy tartós, és a későbbiekben daganatképződéssel kell számolni. Ma már ennek eldöntésére vannak jó diagnosztikus módszerek, mint például a kolposzkópos vizsgálat – a méhszáj nagyító alatti vizsgálata – és a biomarker vizsgálatok. Ez utóbbi módszerek nagyon pontosan kimutatják, hogy a HPV-fertőzés előidézett-e rákképződést, és alkalmasak arra, hogy időben, azaz még a rák előtti állapotban diagnosztizáljuk a HPV-fertőzés folyamatát.

Az időben és megfelelő módszerrel elvégzett méhnyakszűréssel a valódi méhnyakrák kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető! Fontos, hogy mindenki vegyen részt a méhnyakszűrésen, mert a következetes szűrés és a védőoltás együttes alkalmazásával a méhnyakrák, mint betegség eltűnhet a Földről.

Dr. Koiss Róbert

nőgyógyász, onkológus, osztályvezető főorvos