A cikk, megjelenésekor elérhető aktuális adatokat tartalmaz és azok alapján készült.  

Diftéria, gyermekbénulás, kanyaró és rózsahimlő – csak néhány szörnyű betegség, amelyektől felmenőink rettegtek, mára azonban csaknem feledésbe merültek. A megfelelő védőoltások hatékonyságának köszönhetően az esetek száma jelentősen visszaesett, sőt, Európát gyermekbénulásmentes övezetté nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO).1 De elmondható-e ugyanez a humán papillómavírus (HPV) fertőzésről, ami tízből nyolc nőt érint, és számos daganatos megbetegedésért felelős?3 Vagy a bárányhimlőről és a rotavírusról? A rotavírus okozta – naponta akár húsz alkalommal is jelentkező – hányás és hasmenés kisgyermekek ezreit érinti 5, míg a HPV okozta méhnyakrák – amely csaknem teljes mértékben megelőzhető a vírus elleni védőoltással és rendszeres szűréssel – 28 000 halálos áldozatot követel évente Európában.4 Az elszomorító statisztikák hátterében továbbra is főként a tudatlanság és a figyelmetlenség áll.

Az érvényben lévő védőoltási programoknak jelentős szerepe van a vírusok okozta megbetegedések és halálozások visszaszorításában: világszerte évente 2-3 millió ember életét köszönhetjük a vakcináknak.6 Ugyanakkor az oltásellenes mozgalmak népszerűsége továbbra is folyamatosan nő, és komoly szerepük van például abban, hogy a rotavírus miatt még mindig évente csaknem félmillió kisgyermek veszíti életet.7 Pedig a fájdalommentesen, szájon át beadható védőoltás több mint 94%-os védelmet nyújt a vírussal összefüggésbe hozható súlyos hasmenés és hányás ellen.9

„Az egyik leggyakoribb tévhit az, hogy a védőoltások élő, fertőzőképes vírust tartalmaznak, és közvetlenül a védeni kívánt szerven fejtik ki a hatásukat. Pedig a legtöbb vakcina csak egy, a vírushoz megszólalásig hasonlító anyagot tartalmaz, amely képes megtanítani az immunrendszert arra, hogy felismerje a kórokozót, majd a fokozott immunanyag-termelésnek köszönhetően megelőzze a betegséget. Az influenza elleni védőoltás nem közvetlenül a torkon fejti ki a hatását, így nem tud gyulladást okozni, de a méhnyakrák kialakulását megelőző HPV elleni vakcina sem a méhre van hatással, így nem tud meddőséget okozni.” – hívta fel a figyelmet Dr. Szőnyi György, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke az immunizációs világhét alkalmából.

Egyes gyerekbetegségek a felnőttekre nézve is veszélyesek, sőt, gyakran súlyosabb lefolyásúak

„A gyermekkori betegségek terén szintén nagyon hiányosak az ismeretek: sok szülő például a mai napig nem tudja, hogy a bárányhimlő tüdőgyulladáshoz vagy agyvelőgyulladáshoz is vezethet, és, hogy a második vagy harmadik családtag fertőzése súlyosabb lefolyású lehet az elsőnél. A tévhitek és a félelem miatt sokan nem élnek a védőoltás lehetőségével, pedig létezik olyan vakcina, amely akkor is véd, ha a kisgyermek már találkozott a bárányhimlő-fertőzéssel (például egy bölcsődei vagy óvodai közösségben), de 3 napon belül megkapja az oltást.” – fejtette ki Dr. Király Balázs, gyermekorvos. „Fontos kiemelni, hogy az általános oltásellenesség, vagy a kötelező oltások beadásának megtagadása olyan járványok kiújulását is kockáztatja, amelyek már feledésbe merültek.” – tette hozzá a szakértő.

A HPV számos rákos megbetegedésért tehető felelőssé, és a férfiakat is veszélyezteti

 „A méhnyakrák megelőzésében hatalmas előrelépést jelent, hogy a magyar kormány ingyenesen biztosítja a kétkomponensű HPV elleni védőoltást a serdülőkorú lányok számára. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy nem csak nekik, hanem az idősebb korosztálynak és a férfiaknak is érdemes beoltatni magukat, mert a vírus nemcsak a fiatal lányokra nézve jelent veszélyt.” – foglalta össze Dr. Csutora Péter az MSD Pharma Hungary orvosigazgatója. „Mivel legtöbbször a méhnyakrákot említik a HPV-vel kapcsolatban, a fertőzésre gyakran női betegségként tekintenek, pedig minden második férfi életében legalább egyszer találkozik a fertőzéssel 15. A HPV okozta nemi szervi szemölcsök körülbelül 32 millió embert érintenek világszerte 16 (férfiakat és nőket egyaránt), de a végbélnyílás körüli rákok kialakulásáért is számos esetben a vírus felel. 17,18

„Az MSD célkitűzése, hogy a lehető legtöbb területen segítse a betegeket, ebből adódóan nagy hangsúlyt fektetünk a kutatás-fejlesztésre, a többi között a rákmegelőzés terén is. Jó példa erre a legújabb, kilenckomponensű HPV elleni védőoltás: a négykomponensű vakcinához képest jóval szélesebb körű, közel 100%-os védelmet biztosít az oltásban megtálalható plusz 5 HPV típus ellen a méhnyakrákkal szemben. 2, amely továbbra is vezető haláloknak számít az európai nők körében.12– folytatta Dr. Csutora Péter. „Az Amerikai Egyesült Államokban az egészségügyi szervek döntése alapján az állami oltóprogramban is a kilenckomponensű védőoltás váltja fel a korábban használt négykomponensűt.13– tette hozzá.

Az oltási program nem csak életmentő, de költséghatékony is lehet egy ország számára

A védőoltás a jelenleg elérhető legköltséghatékonyabb közegészségügyi beavatkozás, amely nem csak az egyén számára térül meg, de az egészségügyi ellátórendszer, a gazdaság és a társadalom számára is kifizetődő befektetés.

„Az emberi élet felbecsülhetetlen értéke mellett egy társadalom, amelynek a tagjai az élet minden szakaszában egészségesek, kulcsszerepet játszik a gazdasági fellendülésben. Nagy-Britanniában a rotavírus elleni vakcinációs program bevezetését követően már az első 4 évben megtérült a kezdeti költségek jelentős része (58-96%-a),19 de említhetném Olaszországot is, ahol a 18 éve tartó Hepatitis-B immunizációs program 99%-al csökkentette a vírus előfordulási arányát, és az egészségesebb társadalomnak köszönhetően 580 millió euró megtakarítást termelt.20– összegezte az anyagi előnyöket Thomas Straumits, az MSD Pharma Hungary ügyvezető igazgatója.

 

Az Ön egészségi állapotával vagy kezelésével kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosa kell, hogy legyen, ezért, ha bármilyen kérdése merül fel, lépjen kapcsolatba kezelőorvosával. Mindig egyeztessen orvosával, mielőtt e tájékoztatóban található bármilyen javaslatot megvalósít.

Források
1 WHO (2015), Poliomyelitis Fact Sheet N. 114, accessible at: http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs114/en/ Letöltés dátuma: 2016.04.21.
2 Kilenc komponensű HPV vakcina alkalmazási előírás
3 Centers for Disease Control and Prevention. Epidemiology and Prevention of Vaccine-Preventable Diseases. Atkinson W, Hamborsky J,
McIntyre L, Wolfe S, eds. 10th ed. Washington DC: Public Health Foundation, 2008.
4 Tjalma WA, el al. Differences in human papillomavirus type distribution in high-grade cervical intraephitelial neoplasia and invasive cervical cancer in Europe. Int. J. Cancer: 132, 854-867 (2013)
5 Offit PA. European Paediatrics Review. 2007;1-8.
6 http://www.vaccineseurope.eu/wp-content/uploads/2016/01/VaccinesEurope-Infographic-Leaflet.pdf Letöltés dátuma: 2016.04.21.
7 Van Damme P, et al. Rotavirus vaccines: considerations for successful implementation in Europe. Lancet Infect Dis 2006; 6:805–12.
9 László B. et al. Posztvakcinációs rotavírus-surveillance Magyarországon, 2007. Orvosi Hetilap 2009; Volume 150, Number 31:1443-1450.
10 Joura EA, Ault KA, Bosch FX, et al. Attribution of 12 high-risk human papillomavirus genotypes to infection and cervical disease. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2014;23(10):1997–2008.
12 Tjalma WA, Fiander A, Reich O, et al. Differences in human papillomavirus type distribution in high-grade cervical intraepithelial neoplasia and invasive cervical cancer in Europe. Int. J. Cancer. 132, 854-867 (2013)
13 http://www.cdc.gov/vaccines/programs/vfc/awardees/vaccine-management/price-list/ Letöltés dátuma: 2016.04.21.
15 Sexually Transmitted Diseases (STDs). Centers for Disease Control and Prevention http://www.cdc.gov/std/hpv/stdfact-hpv.htm Letöltés dátuma: 2016.04.21.
16 World Health Organization (WHO) The current status of development of prophylactic vaccines against human papillomavirus infection. Report of a technical meeting, Geneva, 16-18 February 1999. Geneva, Switzerland: World Health Organization; 1999. http://whqlibdoc.who.int/hq/1999/WHO_V&B_99.4.pdf.Accessed 24 February 2015. Letöltés dátuma: 2016.04.21.
17 Munoz N, et al. HPV in the etiology of human cancer. Vaccine 24S3 (2006) S3/1-S3/10
18 Kreimer AR. Human Papillomavirus Types in Head and Neck Squamosus Cell Carcinomas Worldwide: A Systematic Review. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev 2005;14(2):467-475.
19 Atkins et al. (2012), The cost-effectiveness of pentavalent rotavirus vaccination in England and Wales, Vaccine. Nov 6;30(48):6766-76. doi: 10.1016/j.vaccine.2012.09.025
20 Boccalini et al. (2013), Economic analysis of the first 20 years of universal hepatitis B vaccination program in Italy – An a posteriori evaluation and forecast of future benefits, Human Vaccines & Immunotherapeutics 9:5, 1119–1128
21 Serrano B et al. Infect Agent Cancer. 2012;7:38.