Méhnyakrák 2018-04-08T12:27:58+02:00

Méhnyakrák

Magyarországon évente mintegy 1000-1200 méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak. A megbetegedések lakosságszámhoz viszonyított aránya Magyarországon az 5. legmagasabb a 28 tagú Európai Unióban. Európában évente 25 ezer áldozatot szed a betegség. Magyarországon mintegy félezer halálesetért felelős a betegség, pedig a rendszeres méhnyakrák szűréssel és HPV elleni védőoltással megelőzhető!

A méhnyakrákos megbetegedések közel 100%-át a humán papillómavírus okozza.1

A méhnyakrák általában lassan alakul ki, akár évek vagy évtizedek is eltelhetnek, mire az elváltozás daganattá alakul. Viszont vannak esetek, amikor a betegség agresszív formában jelentkezik, akár 1 év leforgása alatt is kialakulhat a tumor, ezért is annyira fontos a megelőzés.

A méhnyakrák tünetei

A méhnyakrák korai stádiumban sokszor tünetmentes, de az alábbiakra érdemes figyelni:

  • ciklustól eltérő hüvelyi vérzés
  • szokatlanul erős, vagy kellemetlen szagú folyás
  • szexuális aktus közben/után jelentkező hüvelyi fájdalom.2

A méhnyakrák előrehaladottabb stádiumában már az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

  • székrekedés vagy szorulás
  • véres vizelet, vizelet visszatartási nehézségek
  • csontfájdalom
  • lábdagadás
  • a vesék károsodása miatti deréktáji vagy hátfájdalom
  • étvágy- és testsúlycsökkenés
  • fáradtságérzet, energiahiány3

A fent említett panaszok nem méhnyakrák specifikusak, azaz más betegség is állhat a hátterükben. Azonban bármelyiket is tapasztaljuk magunkon, mielőbb forduljunk háziorvosunkhoz vagy nőgyógyászunkhoz, hogy kiderítsük a panaszok okát!

A megelőzés leghatásosabb eszközei

1) Rendszeres nőgyógyászati szűrés

Minden szexuálisan aktív nőnek évente javasolt a nőgyógyászati vizsgálat, ennek keretében elvégzik a rákszűrést is (PAP-teszt), amelynek során az orvos kenetet (hámsejteket) vesz a méhnyakról, és elküldi citológiai vizsgálatra. Ennek eredménye megmutatja, hogy van-e bármilyen elváltozás a hámsejtekben a normális állapothoz képest (gyulladás, fertőzés, rákos elváltozás). A citológia eredményére körülbelül 1-4 hetet kell várni, és a következők lehetnek az eredmények:

P1 és P2: negatív leletnek számít, egy év múlva javasolt az újabb szűrés

P3: utalhat gyulladásra, fertőzésre, vagy a rák kezdeti stádiumára, amelyet CIN felirattal jeleznek a leleten. A protokoll szerint ilyenkor gyulladáscsökkentő készítmények használata után meg kell ismételni a vizsgálatot. Ha ezután is P3 vagy rosszabb az eredmény, további kivizsgálás, azaz szövettani vizsgálat szükséges.

P4 és P5: ezek egyértelműen rosszindulatú sejteket jelölnek. Ebben az esetben a kezelőorvos meghatározza a daganat pontos helyét, stádiumát, és a lehetséges kezelés lépéseit.

Tehát rendkívül fontos a rendszeres rákszűrés, hiszen ennek köszönhetően már korai stádiumban diagnosztizálható a betegség vagy annak megelőző állapota, ami nagyban növeli a gyógyulási esélyeket.

2) HPV védőoltás
A szűrés mellett HPV elleni védőoltás beadatásával tehetünk a legtöbbet a méhnyakrák, és a HPV okozta egyéb betegségek megelőzése érdekében. A HPV elleni védőoltással kapcsolatos lehetőségekről érdeklődhet ezekben a HPV oltóközpontokban is, vagy kérdezze meg bátran kezelőorvosát.

Az Ön egészségi állapotával vagy kezelésével kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosa kell, hogy legyen, ezért ha bármilyen kérdése merül fel, lépjen kapcsolatba kezelőorvosával. Mindig egyeztessen orvosával, mielőtt ezen cikkben található bármilyen javaslatot megvalósít.
1. Kásler M. A humán papillómavírus okozta megbetegedések, megelőzésük lehetőségei és ennek népegészségügyi előnyei. Orvosi Hetilap Supplementum, 2012. december
2-3. http://daganatok.hu/mehnyakrak/mik-a-mehnyakrak-tunetei Letöltés ideje: 2018. február 20.