A cikk, megjelenésekor elérhető aktuális adatokat tartalmaz és azok alapján készült.  

A méhnyakrák megelőzése napjainkban is rendkívül aktuális téma, hiszen a széles körű oltóprogramok és tájékoztatás ellenére is csaknem félezer magyar nőt veszítünk el miatta évente1. Cikkünkben sorra vesszük a méhnyakrákkal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket, és meg is válaszoljuk azokat.

Mitől alakul ki a méhnyakrák?

A méhnyakrákról sokan azt gondolják, hogy genetikai, alkati, valamint életmódbeli tényezők okozzák, ez azonban javarészt tévedés. A méhnyakrákos esetek csaknem 100%-át a humán papillómavírus1, azaz a HPV okozza. Ez egy főként nemi úton terjedő kórokozó, a vírusnak több száz altípusa létezik – ezek közül csak néhány okoz daganatos megbetegedést.

Mennyi idő alatt alakul ki a daganat?

A méhnyakrák a lassan kialakuló daganatok közé tartozik, gyakran 10-20 évbe is beletelik, mire az elváltozásból konkrét daganat lesz. Természetesen a méhnyakráknak is vannak olyan gyors lefolyású, agresszív típusai, melyek akár egy év alatt is képesek kialakulni, így kiemelten fontos, hogy mindent megtegyünk ellene.

Hogyan diagnosztizálható a méhnyakrák?

A méhnyakrákra többnyire rákszűrés során derül fény, a pontos diagnózishoz azonban természetesen szövettani vizsgálat is szükséges – ezt minden esetben nőgyógyász szakorvos végzi patológus szakorvos közreműködésével.

Mik a méhnyakrák tünetei?

A méhnyak rosszindulatú daganata rendkívül alattomos, ugyanis a korai stádiumokban gyakran szinte semmilyen panaszt nem okoz. A rendellenes hüvelyi vérzés, az alhasi fájdalom, a hirtelen testsúlycsökkenés és folyamatos hőemelkedés méhnyakrákról is árulkodhat, így ezek a tünetek mindenképpen kivizsgálást igényelnek.

Milyenek a méhnyakrák túlélési esélyei?

A korai stádiumban felfedezett méhnyakrák rendszerint kiválóan gyógyítható – többnyire a II. stádiumtól kell szervi veszteséggel és gyengülő túlélési eséllyel számolni. A méhnyakrák korai felismerése rendkívül fontos, ezért is elengedhetetlen az évente végzett rákszűrés.

A rákszűrésem leletén a „CIN“ rövidítés áll – ezek szerint méhnyakrákom van?

A CIN az úgynevezett cervikális intraepiteliális neoplázia rövidítése, melyet a méhnyakrák „nullás“ stádiumának szokás nevezni. Ez még önmagában nem jelent rákot, de kezeletlenül nagy valószínűséggel méhnyakrákhoz vezethet, így kezelése feltétlenül szükséges. A kezelés ebben az esetben egy úgynevezett konizációs műtétet jelent, mely során kimetszik a rákgyanús szövetet – a beavatkozás rutinműtétnek számít, és akár gyermeket is vállalhatunk utána.

Megelőzhető-e a méhnyakrák?

Szerencsénk van: a méhnyakrák a jól megelőzhető daganatok közé tartozik, ugyanis javarészt egy olyan vírus okozza, mely ellen többféle védőoltás is létezik. Hazánkban jelenleg háromféle oltás közül választhatunk: a két-, négy-, és kilenckomponensű vakcinák közt értelemszerűen az utóbbi nyújtja a legszélesebb körű védelmet, de csak rajtunk és a kezelőorvosunkon áll, melyiket választjuk. A védőoltás mellett sokat tehetünk a megelőzésért, ha rendszeresen eljárunk rákszűrésre, ennek pedig kiváló kiegészítése, ha felelős nemi életet élünk, mellőzzük az alkoholt, valamint a dohányzást, és igyekszünk stresszmentesen élni.

Az Ön egészségi állapotával vagy kezelésével kapcsolatban az elsődleges információforrás a kezelőorvosa kell, hogy legyen, ezért ha bármilyen kérdése merül fel, lépjen kapcsolatba kezelőorvosával! Mindig egyeztessen orvosával, mielőtt e tájékoztatóban található bármilyen javaslatot megvalósít.

1 Kásler M. A humán papillómavírus okozta megbetegedések, megelőzésük lehetőségei és ennek népegészségügyi előnyei. Orvosi Hetilap Supplementum, 2012. december